„A tűz újra győzelmet arat a rózsa felett.” Ezúttal hány áldozatot követel? „Hölgyeim és Uraim, kezdődjön hát a hetvenhatodik Éhezők viadala!”

 

A lángra lobbant Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence) tartja Panem lakosaiban a lelket, akikkel a végső összecsapásra készülnek a Kapitólium, így Snow elnök ellen.  Itt már nem „csak” az arénában összezárt gyerekek életre-halálra vívott harcáról van szó, sokkal több annál. A diktatúra- és háborúmentes jövőről szól, melynek utolsó napjait közös erőfeszítésekkel vívják meg. Vajon sikerül megőrizni emberségüket az őrületben? Vajon mindenki az, akinek mondja magát? Hol marad az őszinteség?

A végső célra vezető úton kegyetlenebbnél kegyetlenebb akadályokba ütköznek Katniss és barátai, így például Gale, Finnick, Cressida, Pollux és Peeta. Legyen bármennyi kiképzés és felkészülés az utolsó küzdelem előtt, - ha a tűzvonalban nincs egy jó terv, egy vezető, kire felnéznek és a lélekjelenlét, - elvesznek.

A Suzanne Collins által írt nagyszerű regényéből Francis Lawrence által rendezett filmet Magyarországon 2015. november 19-től vetítik a mozik.

A zeneszerző James Newton Howard nagyszerű munkát végzett. A filmzene alátámasztja és továbbviszi a történteket. Visszatükrözi azt a kedélyállapotot, amit azok élnek át, akik az életüket adják a harcban.

Szinkronizált amerikai kalandfilmről, sci-fi-ről beszélünk, ahol az öntörvényű Katniss magyar hangja Földes Eszter. Fogjuk rá, jó választás volt! J

Tulajdonképpen nem érdemes összehasonlítani a könyvet a filmmel, mert általában az írott változat jobban elnyeri a nagyérdemű tetszését, mint a filmbéli változata. Nem meglepő, hiszen előbbinél a saját fantáziánkra hagyatkozunk. Ezúttal viszont szinte képtelenség volt összehasonlítgatás nélkül végigkövetni a mozifilmet (legalábbis részemről), ugyanis maximálisan hű volt a sztori a könyvhöz. A szó szerinti idézésekről nem is beszélve, amit jó érzés volt visszakapni a vásznon. Véleményem szerint, akik olvasták a könyvet, maximálisan meg lesznek elégedve a filmmel, ellenben azokkal, akik nem fordítottak rá időt, hogy a „könyvet bújják”.

Tehát a könyv 3. részét – mint mostanság több, hasonló „testvérét” – két részre bontották. Természetesen itt is a profitról van szó, hiszen könnyen megoldhatták volna, hogy egy filmmel elkészítik a befejező részt. Ha már kétfelé szedték a sztorit, fontosnak tartom megemlíteni, hogy bár igen, az alkotók igyekeztek megoldani a csata jeleneteket, amit többé kevésbé sikerült is kivitelezniük, ám nem fektettek kellő hangsúlyt Katniss lelki vívódására, valamint a fontosabb karakterek és a szerelmi háromszög kidolgozására, ami felületes irányba viszi a szálakat. Idő lett volna rá bőven.

Megérdeklődtem pár nézőtől, mi a véleménye az Éhezők viadala befejező epizódjáról. Valóban betartották ígéretüket az alkotók, miszerint brutális háborút láthattunk a vásznon? Mi a véleményetek az utolsó részről? Elnyerte a tetszéseteket vagy maradt bennetek hiányérzet bármivel kapcsolatban?

„Nekem maximálisan tetszett a film. Tartották magukat az eddigi hangulathoz, nagyon érdekes és futurisztikus volt a háború. Szerintem a csavarok érdekesek voltak és a totális háborút nem csak a harctéren, hanem a politikai magyarázatokban is jól ki lehetett venni. Érdemes volt megnézni.” Balázs

„Nagyon tetszett. Nem unatkoztam. Hű is volt a könyvhöz maximálisan. Szerintem jó ötlet volt, hogy ketté szedték a történetet, mert így jobban szemügyre vehettük a világot és a két front motivációit. Az akció jelenetek sikerültek a legjobban, viszont a karakterek ábrázolására már kevesebb figyelmet fordítottak a készítők. A háborúból mondjuk azt sem értettem, hogy minek küldtek oda katonai osztagokat az utcára, amikor simán repülőgéppel is bevehették volna a Kapitóliumot. A 3D teljesen felesleges volt, csupán lehúzás a készítők részéről, egyáltalán nem használták ki, sőt, még idegesítő is volt.” Ági

„Nos, a film számomra a várt tetszést hozta el bár mivel én nem szeretem annyira a szerelmi történeteket és ez a film a szerelmi szál bezárulását mutatta, így nem is vártam azt, hogy ez legyen a kedvenc 2015-ös filmem. De nagyjából olyan lett, mint amit elvártam tőle. Az, hogy mi számít totális háborúnak úgy, mint sok minden más ez is szubjektív. Ha arra értették, hogy tele van csata jelenetekkel, harcokkal, stratégiákkal akkor abból egyáltalán nem volt sok a filmben. Valamint azért sem említeném totális háborúnak, mert a történet nem is a frontvonalat mutatta, hanem csak a front mögött forgatókat főképp.” Csanád

„Maga a film tetszett, hozta az előző három hangulatát. Mivel ez a záró rész, minden eddigi izgalmakat felfokozták maximumra, ezért pörgős, jó dinamikájú filmet láthattunk. Voltak kiszámítható jelenetek benne, de az akció jelenetek jól kitaláltak voltak. A totális háború ígérete szerintem teljesült. Meg is érte, hogy két részre szedték A kiválasztottat, így volt idő mindenre.” Anna

„Nekem tetszett ez a befejező rész. Az effektek elég szépen meglettek csinálva. Egyedül az volt a gond, hogy teljesen kiszámítható volt, hogy mi fog történni. Az alkotók részben betartották ígéretük, de sok volt a vontatott rész. 10 perc harc majd 10 perc lassabb jelenet. A tervezők elképzelése se volt rossz a végén, - vagyis a csavar - csak túl átlátható volt.” Norbi

 

Ivanits Annamária