A szerdai nap is a jazz-ről szólt. Délután 5 órától ismételten megindult az élet mind a két helyszínen. A Kossuth udvarban a program: Pozsár Trio, Duola, és Borbély Műhely, ezzel egy időben a Hotel Magyar Király szálló előtti téren pedig az In Line zenekar kezdett a műsor szerint. Őket követte az amerikai Eric Essix’s Move Trio, majd este 9 órától a sokak által Hősök együttes énekesnőjeként ismert Vörös Janka és csapata a Vörös Janka e- Series kápráztatta el a nagyérdeműt.

Mits Marcell a szaxofonnál, Fövenyi Máté a gitárnál, Bögöthy Ádám a bőgőnél játszott, Potesz Balázs helyett ezúttal Szabó Dániel Ferencet hallhattuk a doboknál. Vörös Janka által 2011-ben alakult zenekar nem a tradicionális jazz irányt képviseli, ellenben szívesen kísérleteznek a jazz – blues- soul – elektronikus hangszerelési technikával, amiből az est folyamán a megyeszékhely is kapott egy kis ízelítőt. Sok együttesnél lehet azzal a szóval élni, hogy egysíkú, az összes számában felfedezhető ugyanaz a vonulat. Vörös Janka e- Series dalait jellemzi a precízség, változatosság, fordulatosság, játékosság, de legfőképp az egyediség, a szövegek angolul hallhatóak. Nagyszerűen összekomponált dallamvilágról árulkodik.

A jelenleg Kodolányi János Főiskolán tanuló és Budapest Zeneművészeti Tanárképző Főiskola jazzének szakán végzett Janka teljességgel beleélte magát az éneklésbe, ami arcára is kiült, ezáltal átadta a dal könnyedségét, fordulatosságát. Általa átjött a jazz iránti szeretet és tisztelet a műfaj iránt.

Személy szerint nem sorolom magam a jazz zene hallgatói és kedvelői közé, ám ez a csapat olyat nyújtott, ami magával ragadott. Egyszerre volt lágy, vad és szenvedélyes hangzásvilág, amihez remek fénytechnika párosult. Az Electro Deluxe a jazz fesztivál első napján a lábakat mozgatták meg, velük szemben az e- Series a szíveket. Többek között felcsendült a 2014. évi Jazzy Dalverseny döntős dala, a You're Not The Only Man, Hear me, Erykah badu c. számuk is. A koncert pikantériája volt, amikor épp Mits Marci szaxofonos szenvedélyes szólóját hallhattuk, majd a dobos Szabó Dani ritmikus dobverését éreztük át, később Janka és Fövenyi Máté gitáros közös szólóját élvezhettük, végül ők a közönség elismerő tapsát.

„Aki úgy érzi, lehet tapsolni. Felrakom magamra ezeket a szadomazo eszközöket. Mindig mondják, hogy ne konferáljak fel. Nem tudom miért. Tök jó humorom van ” – humorizál Janka az utolsó daluk előtt, majd belekezdett tiszta énekhangjával. A nagyérdeműnek mosolyt csalt viccelődésével az arcára és tapssal fogadják a záró számot. „Köszönjük a felkérést. Köszönjük a figyelmet.” – Köszön el Janka, majd a tagokkal átkarolva meghajolnak és lemennek a színpadról. Fél füllel figyelem a közönséget és kihallok pár mondatot.

„A kettő közül melyik tetszett jobban? Természetesen Jankáé, valami isteni hangja.”

„Hogy tetszett ez az utolsó koncert? Nagyon tetszett, remélem jövőre is meghívják.”

És ha már a jazzről van szó, egy pillanatra megemlítem Louis Daniel Armstrongot, a világhírű amerikai énekest és jazztrombitást, aki most ünnepelné a száztizennegyedik életévét. Nagy példa a mai jazz muzsikusoknak, hiszen Armstrong munkássága nagymértékben befolyásolta és lefektette a jazz alapjait, valamint kiharcolta az emberek tiszteletét a fekete bőrűekért. Az időjárás ezúttal is kegyes volt az előadókhoz, valamint a kíváncsi látogatókhoz. Tegnaphoz viszonyítva kevesebben voltak a belvárosban, ám a taps nem maradt el.

Reméljük jövőre még többen kilátogatnak az Alba Regia Jazz fesztiválra, ugyanis érdemes egy esélyt adni neki. Nagyszerű közösség összehozó erejével egy kellemes délutánt és estét tölthettünk el három napon keresztül, amire a fehérváriak, vidékiek és külföldiek egyaránt érdeklődéssel jöttek, sokan egy pohár finom borral vagy frissítő sörrel a kezükben. Ezt a hagyományt jövőre is folytatni kell.

2015. aug. 6.

Ivanits A.